A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása

KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001

Kedvezményezett neve: Belügyminisztérium

Konzorciumi tag:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem 

A szerződött támogatás összege: 6 500 000 000 Ft

Támogatás mértéke: 100%

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2023.06.30.

A projekt célja: 

Egyrészt a közszolgálati pályára vonzást, beillesztést és a pályán tartást szolgáló HR menedzsment eszközeinek kialakítása, másrészt az életpályák működtetési feltételeit biztosító kormányzati, szervezeti és személyes közszolgálati kompetenciák fejlesztése. A projekt a közszolgálat személyzeti utánpótlásának biztosítását, a pályáravonzás – beillesztés – pályántartás hármas egységében kívánja megvalósítani. Ennek érdekében a pályaorientáció, a mentori rendszer, a kiválasztás, a mobilitás, a tudásmegosztás, valamint a közszolgálati személyzetpolitikai döntéshozatal támogatása azon kiválasztott célterületek, amelyeken a megvalósítók fontos vállalásokat tesznek.

A projektmegvalósítás helyzete:

A projekt időszaka alatt több mint 3000 fő közszolgálati alkalmazott képzésére kerül sor; megújul a közszolgálati tárgyú választható tantárgyak ismeretanyaga; kidolgozását követően az egész országban elérhető lesz a mentori rendszer. A közszolgálati kiválasztási rendszerben hangsúlyossá válik a kompetencia alapú kiválasztás; megújulnak és bővülnek a már most is széles körben ismert KÖZIGÁLLÁS portál szolgáltatásai. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer fejlesztése pedig támogatást ad a tényalapú kormányzati és szervezeti személyzetpolitikai döntéshozatal hatékonyságának növeléséhez, az egységes személyügyi alapnyilvántartás megteremtésével. A projekt mintegy 1500 szerv közel 140.000 alkalmazottját érinti.

A Projekt félidei rendezvényén bemutatásra került a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőknek, a személyügyi szakterületek vezetőinek, szakértőinek és az ágazati és szervezeti döntéshozatalban közreműködő munkatársaknak az a három jelentős új informatikai rendszer, amelyek támogatást nyújtanak a jövőben a szervezetfejlesztési és a stratégiai döntések meghozatalához. A fejlesztések eredményeként gyors, korszerű, a közigazgatásban és rendvédelemben előzmények nélküli eszköztár jön létre, amelyek számos tevékenységet tesznek lehetővé az egyedi munkáltatói döntéshozataltól az érintett ágazatokat érintő komplex elemzésekig terjedően.

A projekt előrehaladása az 5 fő célterületen az alábbiak szerint alakul:

Pályaorientációs célterület:
A projektben vállalt szakképzési oktatási csomaghoz tartozó jegyzetek elkészítése, nyomtatása és az oktatásban érintett szakképző iskolák számára történő kiszállítása megvalósult, 2021.-ben 94 tanintézmény részére 11 000 -11 000 példányszámban, 17 féle jegyzet került kiszállításra. 

A belügyi rendészeti ismeretek választható tantárgy képzés-fejlesztés tárgyú beavatkozás keretében a középiskolák 11-12. évfolyamos belügyi rendészeti ismeret tananyagának tartalmi és formai felülvizsgálata megtörtént, az átdolgozott és korszerűsített jegyzetek, valamint a hozzájuk tartozó munkafüzetek, elektronikus közzététele megvalósult.

Elkészültek a Rendészeti Ügyintéző szakképzésben tanulók számára a tanulmányokhoz biztosítandó szakmai feltételek megteremtését támogató szemléltető tablók. Összesen 102 db táblacsomag (18 db különböző témájú tabló) került kiosztásra. Ezeken felül az eredményes szakmai-pedagógiai tevékenységek végrehajtása, támogatása céljából, az érintett tanintézmények részére 102 db interaktív tábla és a hozzátartozó projektor is átadásra került.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és jogelőd intézményénél rendvédelmi szakokon végzett hallgatók pályaívének követése” feladat tekintetében elkészült a kutatási módszertan és a kutatási terv. 2021-ben az NKE Rendészettudományi Karán 2015-2020 között végzett fiatal tisztekkel kapcsolatosan felmérés történt vezetői interjúk formájában, melyből egy összefoglaló jelentés készült. Részben ezen kutatási eredményekre támaszkodva 2022-ben megkezdtük a 2021-ben kidolgozott kutatási terv megvalósítását. 2021. március 31-ig megvalósult a kutatási tervben kiválasztott évfolyamokban az NKE RTK-n valamint a jogelőd intézményeinél végzett összesen 858 fővel kapcsolatos elsődleges adatgyűjtés, melynek összegzése jelenleg van folyamatban. Ezt követően kerül majd sor az érintett személyek közvetlen megkeresésére, a részletes adatgyűjtésre, valamint az interjúk felvételére.

Mentori rendszer célterület:
A rendészeti mentori program kiterjesztéséhez szükséges 13 fő rendvédelmi tréner kiválasztása megtörtént, továbbá a központi és területi közigazgatás állományából is kiválasztásra került további 13 tréner, az NKE-n közszolgálati kompetenciafejlesztő tréner szakirányú továbbképzési szakon oklevelet szerzett trénerek közül.

A mentori program kiterjesztése során rendészeti területen a mentori tevékenység ellátására 98 fő  mentor került kiválasztásra. A kiválasztott és felkészített mentorok köréből 2022 I-II. negyedévében 55 mentor esetében már megvalósult a 4 hónapos mentorálási folyamat. A további tervezett mentorálások 2022. december 31-ig zajlanak, a bevonandó mentorálandók szervezeti jelenléte mellett. 3 fő mentor esetében szolgálati ok miatt (leszerelés, ill. beosztásváltozás) akadályba ütközik a mentorálás megvalósulása.

Közigazgatás vonatkozásában:
A kutató munka, a módszertan kidolgozása, továbbá a sikeres 2018-as pilot program után, célunk a kiterjesztés időszakában további lehetőséget biztosítani a közigazgatási szervezeteknek a mentori rendszer megismerésére, gyakorlatban történő hasznosítására annak érdekében, hogy segítse a közigazgatásba belépő új tisztségviselők, mint mentoráltak szervezeti integrációját, szakmai fejlődését, erősítve a szervezet iránti elkötelezettséget, növelve a megtartóerőt. Míg 2021. évben a program kiírására, jelentkeztetések lefolytatására került sor, addig 2022-ben két ütemben 50 fő felkészített mentor kezdhette meg a mentoringot 50 fő mentorálttal. A kiterjesztés 2022. január 17-én vette kezdetét és 2022. július 31-én lezárult. A mentorálás már a mentori pilot program monitoring vizsgálati eredményeinek figyelembe vételével, a módosított módszertan alapján történt 4 hónap időintervallumban. A mentorok tevékenységét mentorszakértők támogatták.

Kiválasztási célterület:
A szakterület egyik legfontosabb eredményének tekinthető, hogy a projekt keretében kidolgozott kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszer teljes egészében integrálásra került a rendvédelmi szervek hivatásos állománya számára a projekt szakértői által kidolgozott új kötelező alkalmasság-vizsgálati rendszerbe, a Kétlépcsős Integrált Alkalmasság-vizsgálati Rendszerbe (röviden: KLIR rendszer). Ennek megvalósítását szolgálja a 2020. december 16-án megjelent 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról, melynek kidolgozása szorosan épített a projekt eredményeire. A rendelet 2021. január 1-jével lépett hatályba. 

A tehetséggondozási szakterületen 2020-ban került sor a tehetséggondozási pilot program eredményeiről, tapasztalatairól szóló összegző anyagok elkészítésére. Az összesített elemzés értékelése után elkészült a közigazgatás tehetséggondozási rendszerének kialakítását szolgáló koncepció.

„A hivatásos pályára készülők, és a pályakezdők kompetencia alapú alkalmassági feltételeinek új rendszere” szakmai tevékenység csoport feladata volt, az alapkompetenciák mérésére vonatkozó szakmai módszertani anyagok kidolgozásához kapcsolódóan a szakmai módszertani anyag elkészítése, melynek tanulmánykötet, vizsgálati módszertan, valamint tájékoztató kiadvány formájában való nyomtatott formában történő megjelentetése 2022-ben fog megvalósulni. Megjegyzendő viszont, hogy a módszertan alkalmazására a 150 fő rendvédelmi alapellátó pszichológus már felkészítésre került. A módszertan gyakorlati alkalmazását jelzi, hogy 2021-ben a rendvédelmi szervek összesen 6603 db alapkompetencia tesztet vettek fel. Ehhez a területhez kapcsolódóan a területi rendvédelmi szervek részére az új kompetencia alapú kiválasztási és alkalmasságvizsgálati eljárások alkalmazására képes számítógépes eszközök beszerzése valósult meg. Több mint 500 db laptop kerül kiosztásra a rendvédelmi szervek részére 2022. harmadik negyedévében. 

A szakterület egyik legfontosabb eredményének tekinthető, hogy a projekt keretében kidolgozott kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszer teljes egészében integrálásra került a rendvédelmi szervek hivatásos állománya számára a projekt szakértői által kidolgozott új kötelező alkalmasság-vizsgálati rendszerbe, a Kétlépcsős Integrált Alkalmasság-vizsgálati Rendszerbe (röviden: KLIR rendszer). Ennek megvalósítását szolgálja a 2020. december 16-án megjelent 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról, melynek kidolgozása szorosan épített a projekt eredményeire. A rendelet – ezzel párhuzamosan pedig a KOMP-KLIR informatikai rendszer használatának kötelezettsége – 2021. január 1-jével lépett hatályba az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre, a terrorizmust elhárító szervre, az idegenrendészeti szervre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre és a büntetés-végrehajtási szervre vonatkozóan. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében 2022-re tervezett a KLIR rendszer beépítése a saját közjogi szervezetszabályozó eszközükben történő szabályozásukba.

Mobilitás, tudásmegosztás célterület:
A személyzeti utánpótlást biztosító közszolgálati HR rendszer és tudásbázis fejlesztés keretében létrejött Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszer (KSZSZK) fő célkitűzése a korszerű, funkcióiban innovatív, felhasználóbarát informatikai közszolgálati HR rendszerek létrehozása. A megvalósítás során elkészültek az alábbi informatikai rendszerek: KÖZSZOLGÁLLÁS, TARTINFOR, ÚJ KARRIER, HR tudásbázis, és a négy rendszert egy felületen megjelenítő nyitó portál. Az ÚJ KARRIER Programban 5 db módszertan került kidolgozásra, amely beszerzés a közszolgálati munkaerő kompetencia-fejlesztésén keresztül annak flexibilitását szolgálja, és hozzájárul a közszolgálaton belüli humánerőforrás egyensúlyban tartásához. 

Kidolgozásra került a HR tudásbázis és szakértői hálózat magját képező, a működést megalapozó 2 db módszertan, így az informatikai háttér biztosításával a szakértői hálózat felállítása megalapozottá vált. A HR tudásbázis és szakértői hálózat felállításához a munkacsoport a KSZSZ Keretrendszer elektronikus felületén publikált tartalmak validitása érdekében Bíráló Bizottság működését határozta meg, valamint a cikkek összegyűjtésére, jó gyakorlatok megosztására, a személyügyi szakterület támogatására szakértői hálózat felállítását tervezte. A HR tudásbázis és szakértői hálózat szolgáltatásai várhatóan 2022. év végén lesznek elérhetőek a HR szakemberek számára.

Az elégedettség és elkötelezettség mérésének a közigazgatásban több évre visszanyúló hagyományai vannak. Fejlesztő munkánk eredményeképpen a Személyügyi Központ rendelkezésére áll 1 db speciálisan a közigazgatásra szabott kérdőívet tartalmazó elkötelezettségmérő módszertan és 1 db kérdőív, amely alkalmas a hazai közszolgálati tisztviselők munkahelyi elégedettségének és szervezetük iránti elkötelezettségük felmérésére, az eredmények egzakt értékelésére. A vizsgálati eredmények elemzését szintén a Mobilitás, tudásmegosztás Munkacsoport szakmai támogatásával 1 db kifejlesztett elektronikus statisztikai számoló és lekérdezési felület (ESEF) segíti. 

A Közszolgálati HR rendszer (továbbiakban: KHRR) határidőre, 2020. november 7-ére átadásra került, bevezetésének legfontosabb alapfeltétele a jogszabályi háttér megteremtése, amely egyben az üzemeltetéssel kapcsolatos feltételeket is rendezi. Ennek jegyében 2021-ben megjelent a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet. A rendelet alapján a Közszolgálati HR rendszerek elnevezés Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerre (továbbiakban: KSZSZ Keretrendszer) módosult. 

A Belügyminisztérium Személyügyi központja a bevezetéssel kapcsolatos szakmai előkészületeket végrehajtotta annak érdekében, hogy a szakrendszerek közötti átállás, illetve az új szakterületek megismertetése gördülékenyen tudjon végbemenni a közszolgálatban. Az átadás óta új felhasználói igények kerültek azonosításra, változott a jogszabályi környezet, fejlődtek az alkalmazandó IT szabványok. Mindezek mellett a párhuzamos fejlesztések kapcsán felmerültek rendszerkapcsolati igények más, a személyzetfejlesztéshez kapcsolódó szakrendszerekkel (pl.: ESEF), amelyekhez interfész kapcsolatok kialakítása vált szükségessé az adatforgalom biztosítása érdekében. Fő célunk, hogy e fejlesztési igényeket az elkövetkező időszakban megvalósítsuk: egyrészt a már rendelkezésre álló funkcionalitás kibővítéssel, másrészről a KHRR új szakrendszerrel történő kibővítésével. A korábbi években megvalósult a fiatal pályakezdők Mentori programja, valamint a vezetői utánpótlást célzó Tehetséggondozási program. Mindkét mentori programot érintő folyamatok kezelésére, annak elektronikus menedzselésére és nyilvántartására, a papírmentes dokumentációkezelésre, továbbá információs portál kialakítására van szükség. Ennek megvalósítása modernizálja a mentori programokat, segíti az adatfeldolgozást, gyorsítja a gyakorlati folyamatokat és a monitoring tevékenység megvalósítását. Ezt a hiátust hivatott pótolni a KHRR keretrendszer továbbfejlesztése egy új szakrendszerrel, a MENTA programmal. A funkcióbővítés tervezetten 2023. év II. félévére válik elérhetővé.

A rendszerek használatának elsajátítását biztosító e-learning tananyagok tartalmának meghatározása és szakmai kifejlesztése feladatok megvalósítása folyamatban van.

A „B.1.1. A pályamódosítást és az átjárhatóságot támogató HR-rendszerek fejlesztése” beavatkozási terület új elemeként a közszolgálati egyéni teljesítményértékelő informatikai rendszer (TÉR) modernizálását terveztük megvalósítani. A TÉR szakrendszer egységes működési elvek mentén lett kifejlesztve, a foglalkoztatás törvényi, jogi aspektusán alapuló modulokat tartalmaz, informatikailag kényszermegoldásokat alkalmazva. Napjainkra heterogénné vált foglalkoztatási jogviszonyok miatt a TÉR keretrendszerként történő átalakítást igényel, akár szervezetenként eltérő elemekkel, egyedi szervezeti igények kiszolgálásának lehetőségével. A közszolgálati teljesítményértékelési rendszer fejlesztésének célja rugalmas, az értékelés módszertani elemeit modulárisan kezelni képes, jelentős többletfunkciókkal rendelkező informatív, a teljesítményértékelés szereplői között interaktív műszaki megoldásokat biztosító, modern, korszerű rendszer, amely képes flexibilisen kezelni a szervezeti igényeket. A fejlesztés eredményeképp TÉR portál, TÉR szakrendszer, és pilot megvalósítására kerül sor a 2023-as év folyamán.

KSZDR célterület:
A Kormányzati Személyügyi Döntés-támogató Rendszer (KSZDR) bevezetése tárgyú beavatkozási terület keretében a Projekt legnagyobb értékű a „Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer” alapfejlesztése (KÖSZI+DTK) 2020. december 1-én lezárult, az informatikai eszköz átvétele és ezzel párhuzamosan a Kormányzati Adatközpontban az éles üzembeállítása megtörtént. A rendszer közszolgálati „használatba vétele” megkezdődött, a KSZDR-hez csatlakozó szervezetek csatlakozási és adatfeltöltési kötelezettségének időbeli ütemezését a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló, 2020. évi CLXII. törvény 17. §-a (a továbbiakban: Törvény) határozza meg. 

A fejlesztés fő célja, hogy a projekt zárására rendelkezésre álljon egy olyan egységes nyilvántartó rendszer mely alkalmas lesz a Belügyminisztérium adatbázisaiba érkező adatok feldolgozására, elemzésére, amit a Kormányzat, a KSZDR adatszolgáltatásban részt vevő szervezetek és a tudományos kutatómunkát végző szakemberek egyaránt hasznosíthatnak.

A fejlesztéssel párhuzamosan kialakításra került a hardver infrastruktúra és üzemeltetési környezet. A bevezetés ütemezésével összhangban a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a fejlesztés keretében a kulcsfelhasználók felkészítésére is sor került. 

A KSZDR rendszerben elsőként az egészségügyi adatok integrációja történt meg 92 állami fenntartású kórház és 4 egyetemi klinikai központ csatlakozásával. A csatlakozást követően az érintett kórházak részéről rendszeresen történik adatfeltöltés és frissítés.

Ezzel párhuzamosan 1283 önkormányzati hivatal (hivatal, közös hivatal, megyei közgyűlési hivatal) kapott meghívást online konferenciára, ahol részletes tájékoztatásra került sor a rendszer bevezetésével kapcsolatosan. Ezt követően a rendszerbe történő belépéshez szükséges jogosultság igénylő adatlapok és a rendszer használatba vételét segítő útmutatók, tájékoztató és oktatási segédletek megküldésére került sor az önkormányzatok részére. Aktuálisan zajlik, megyénkénti ütemezéssel a Nemzeti Távközlési Gerinchálózattal rendelkező önkormányzatok KSZDR-be történő csatlakozása, valamint a már csatlakozott önkormányzatok egy része megkezdte az adatfeltöltést.

A KSZDR területi kormányzati igazgatási szervek körében történő bevezetés érdekében a kormányhivatalok számára a jogosultságok kiosztását, illetve a technikai feltételek megteremtését követően a kormányhivatalok csatlakoztatása megvalósult és havi rendszerességgel zajlik az adatok beküldése és frissítése.

A KSZDR továbbfejlesztéseként megvalósult a Személyügyi Támogató és Nyilvántartó Rendszer (SZTNYR) fejlesztés, melynek célja a közszolgálatban meglévő, alapnyilvántartásként közel 30 éve funkcionáló informatikai rendszerek (Szenyor for Windows, WinTiszt) egységesítése és az elavult technológiák felváltása, illetve korszerűsítése. 

Az SZTNYR csatlakozására való felkészülés körében, ahhoz hogy a közszolgálati szervek az elektronikus személyügyi rendszert megismerjék és az éles átállás időpontjára a HR ügyintézők megfelelő magabiztossággal kezeljék, az SZTNYR éles rendszerétől elválasztva, úgynevezett oktatási környezet került kialakításra. Ezen felület segítségével az érintett felhasználók (szervezeti adminisztrátorok, kulcsfelhasználók) gyakorlatot szereznek a program kezelésében, valamint megismerik a munkájukat támogató információs hálót és kommunikációs csatornákat. A gyakorlási periódust megelőzően a felhasználók online és jelenléti oktatás keretein belül ismerkedtek meg a programmal, valamint képzésük jelenleg is zajlik oktatóanyagok, oktatóvideók és konzultációk segítségével.

A felkészüléssel párhuzamosan zajlott az SZTNYR migráció eredményességét biztosító adatintegrációs feladatok elvégzése, melynek keretein belül az érintett rendvédelmi szervek közel 74.000 fő adatait vizsgálták meg és szükség esetén javították azokat.

A KSZDR működésének szerves része, önálló alrendszerként az Álláshely Nyilvántartó rendszer (ÁNYR). A Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben (Kit.) meghatározott Álláshely Nyilvántartó Rendszer KSZDR-be történő integrálásának és továbbfejlesztésének célja, hogy az álláshelyek statikus nyilvántartását egy dinamikus, a személyügyi alapnyilvántartás (SZTNYR) személyes adataival összerendelő komplex rendszer váltsa fel. Jelenleg az ÁNYR kapcsolati pontjainak kialakítása a KÖSZI-vel és SZTNYR-rel, valamint az összekapcsolt rendszer tesztelése, bevezetése zajlik.

A KSZDR rendszer egészét érintően, a felhasználók napi munkájának szakmai támogatására, valamint a Döntéstámogató Központ (DTK) bevezetését követően az egyedi adatszolgáltatások biztosítás céljából létrejött a KSZDR szakmacsoport részeként a KSZDR Központ. A KSZDR Központ az alkalmazás-üzemeltető közreműködésével egyedi HelpDesk szolgáltatást is biztosít, mely hivatali időben fogadja a beérkező hívásokat és e-maileket.

Menü

Főoldal

Navigáció