KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001
Kedvezményezett neve: Belügyminisztérium
Konzorciumi tagok:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Miniszterelnöki Kabinetiroda
NISZ Zrt.
A szerződött támogatás összege: 6 068 M Ft
Támogatás mértéke: 100%
A projekt befejezési dátuma: 2023. november 15.
A projekt célja:
A közszolgálati pályára vonzást, beillesztést és a pályán tartást szolgáló HR menedzsment eszközök kialakítása, továbbá az életpályák működtetési feltételeit biztosító kormányzati, szervezeti és személyes közszolgálati kompetenciák fejlesztése. A projekt a közszolgálat személyzeti utánpótlásának biztosítását, a pályára vonzás – beillesztés – pályán tartás hármas egységében kívánja megvalósítani. Ennek érdekében a pályaorientáció, a mentori rendszer, a kiválasztás, a mobilitás, a tudásmegosztás, valamint a közszolgálati személyzetpolitikai döntéshozatal támogatása azon kiválasztott célterületek, amelyeken a megvalósítók fontos vállalásokat tesznek.
A projektmegvalósítás helyzete:
A projekt 2023. november 15-én lezárult, a projekt sajtónyilvános rendezvénye 160 fő közszolgálati vezető, humán szakember, valamint a projekt megvalósításban együttműködő vállalkozók részvételével 2023. november 10-én megrendezésre került.
A projekt időszaka alatt több mint 4 000 fő közszolgálati alkalmazott képzésére került sor; megújult a közszolgálati tárgyú választható tantárgyak ismeretanyaga; kidolgozását követően az egész országban elérhető lesz a mentori rendszer. A közszolgálati kiválasztási rendszerben hangsúlyossá vált a kompetencia alapú kiválasztás; megújultak és bővültek a már széles körben ismert KÖZIGÁLLÁS portál szolgáltatásai. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer fejlesztése pedig támogatást ad a tényalapú kormányzati és szervezeti személyzetpolitikai döntéshozatal hatékonyságának növeléséhez, az egységes személyügyi alapnyilvántartás megteremtésével. A projekt mintegy 1 500 szerv közel 140 000 alkalmazottját érinti. A Projekt ünnepélyes zárórendezvényén bemutatásra kerültek a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőknek, a személyügyi szakterületek vezetőinek, szakértőinek és az ágazati és szervezeti döntéshozatalban közreműködő munkatársaknak az a három jelentős új informatikai rendszer, amelyek támogatást nyújtanak a jövőben a szervezetfejlesztési és a stratégiai döntések meghozatalához. A fejlesztések eredményeként gyors, korszerű, a közigazgatásban és rendvédelemben előzmények nélküli eszköztár jött létre, amelyek számos tevékenységet tesznek lehetővé az egyedi munkáltatói döntéshozataltól az érintett ágazatokat érintő komplex elemzésekig terjedően.
A projekt előrehaladása az 5 fő célterületen az alábbiak szerint alakul:
1. Pályaorientációs célterület:
A projektben vállalt szakképzési oktatási csomaghoz tartozó jegyzetek elkészítése, nyomtatása és az oktatásban érintett szakképző iskolák számára történő kiszállítása megvalósult, 2021-ben 94 tanintézmény részére intézményenként 11 000 példányszámban, 17 féle jegyzet került kiszállításra. A belügyi rendészeti ismeretek választható tantárgy képzés-fejlesztés tárgyú beavatkozás keretében a középiskolák 11-12. évfolyamos belügyi rendészeti ismeret tananyagának tartalmi és formai felülvizsgálata megtörtént, az átdolgozott és korszerűsített jegyzetek, valamint a hozzájuk tartozó munkafüzetek, elektronikus közzététele megvalósult. Online elérhető átdolgozott, korszerűsített tananyagok segítik a diákok felkészülését. Elkészültek a Rendészeti Ügyintéző szakképzésben tanulók számára a tanulmányokhoz biztosítandó szakmai feltételek megteremtését támogató szemléltető tablók. Összesen 102 db táblacsomag (18 db különböző témájú tabló) került kiosztásra. Ezeken felül az eredményes szakmai-pedagógiai tevékenységek végrehajtása, támogatása céljából, az érintett tanintézmények részére 102 db interaktív tábla és a hozzátartozó projektor is átadásra került. A Belügyminisztérium csatlakozott a Rendészeti Oktatási Kiképző Központ által szervezett pályaorientációs „Road Show” eseménysorozathoz, ahol az érintett területi szervek bevonásával négy vidéki és egy budapesti helyszínen népszerűsítésre került a rendőri hivatás.
A Projekt szemléletével összhangban a pályaorientáció elősegítése érdekében Kovácsné dr. Szekér Enikő bv. ezredes asszony, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, valamint Rácz György tű. ezredes úr, a Belügyminisztérium Oktatásigazgatási Osztály vezetője összesen 13 vidéki szakképző intézményben a rendészeti hivatás sokszínűségének bemutatásával népszerűsítette a rendvédelmi életpályát. Öröm volt látni, hogy az együttműködésben részt vevő szakképző intézmények jelentős szerepet töltenek be a helyi közösség, valamint a helyi rendvédelmi szervek életében.
A Belügyminisztérium Szociális Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkársága a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorúak tehetségazonosításának elősegítése, valamint életpályájuk támogatási rendszerének kidolgozása érdekében 2022. szeptember 28-án a Személyügyi Helyettes Államtitkárság együttműködésével munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport elsődleges feladata, hogy kidolgozza azt a szakmai módszertant, mely képes hatékonyan támogatni a gyermekvédelemben élő gyermekek képességeinek a feltárását és kibontakoztatását.
A módszertan kialakításának előkészítése érdekében jelenleg folyik egy pilot program, melynek elsődleges célja a 2022/2023-as tanévben nyolcadik osztályos gyermekvédelemben élő gyermekek pályaválasztásának elősegítése és támogatása kiemelt figyelemmel a közszolgálati, különösen pedig a rendvédelmi, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél tiszthelyettesi hivatásos szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakmákra és szakképesítésekre.
A pilotprogram részeként 2022. november-decemberben megtörtént az összes gyermekvédelemben élő nyolcadik évfolyamos gyermek pályaorientációjának a feltérképezése az Oktatási Hivatal által kidolgozott kötelező pályaorientációs vizsgálat (OPM kérdőív) segítségével. A kérdőívek eredményei alapján közel 350 gyermek jelezte, hogy szívesen lenne rendőr. Annak érdekében, hogy elősegítsük ezen gyermekek pályaválasztását, különösen pedig a rendvédelem iránti elköteleződésüket a Projekt pályaorientációs feladatainak a keretében 2023. február 1-jén Rendvédelmi Pályaorientációs Napot tartottunk, amelyen a résztvevők közvetlenül megismerkedhettek a rendvédelmi hivatás sokszínűségével. Az év eleji rendezvényhez hasonlóan 2023.november 7-én az aktuálisan pályaválasztás előtt álló diákok részére a rendezvény ismételten megrendezésre került.
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és jogelőd intézményénél rendvédelmi szakokon végzett hallgatók pályaívének követése” feladat tekintetében elkészült a kutatási módszertan és a kutatási terv. 2021-ben az NKE Rendészettudományi Karán 2015-2020 között végzett fiatal tisztekkel kapcsolatosan felmérés történt vezetői interjúk formájában, melyből egy összefoglaló jelentés készült. Részben ezen kutatási eredményekre támaszkodva 2022-ben megkezdődött a 2021-ben kidolgozott kutatási terv megvalósítása. 2021. március 31-ig megvalósult a kutatási tervben kiválasztott évfolyamokban az NKE RTK-n, valamint a jogelőd intézményeinél végzett összesen 858 fővel kapcsolatos elsődleges adatgyűjtés, melynek összegzése jelenleg van folyamatban. Sor került az érintett személyek közvetlen megkeresésére, a részletes adatgyűjtésre, valamint az interjúk felvételére. A feladat lezárásakor összegző jelentés készült a kutatás eredményeiről.
2. Mentori rendszer célterület:
A közszolgálati mentori rendszer teljes körű bevezetését támogató informatikai rendszer kifejlesztése során az NKE munkacsoportot hozott létre, amelybe saját szakértőin kívül bevonta a közigazgatási területen a Magyar Kormánytisztviselői Kar, a Miniszterelnöki Kormányiroda Személyügyi Központ, és a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság szakértőit, a rendészeti területen pedig a Belügyminisztérium Személyügyi Helyettes Államtitkársága munkatársait. A munkacsoportok elkészítették a közszolgálati mentori rendszer teljes körű bevezetését támogató informatikai rendszer kifejlesztéséhez szükséges igények, szükségletek meghatározásáról szóló jelentéseket a rendvédelem és a közigazgatás területére vonatkozóan.
A beillesztést támogató mentori rendszer kiterjesztését vizsgáló monitoring jelentések alapján megállapítható, hogy eltérő igények mutatkoznak a rendvédelem és a közigazgatás vonatkozásában, ezért került sor két munkacsoport felállítására és két jelentés elkészítésére.
Szakmai javaslat kidolgozására került sor a közszolgálati mentori rendszer bevezetését biztosító szervezeti és jogi szabályozásra a rendészet, illetve a közigazgatás területére vonatkozóan.
Elkészült a mentori folyamatot támogató vezető című továbbképzési program. A 16 óra e-learning és 8 óra jelenléti képzést adó közszolgálati továbbképzési program minősítésével és képzési jegyzékbe történő felvételével a feladat megvalósult. A „Mentori folyamatot támogató vezető” című közszolgálati továbbképzési program (PN-0899-2306-MV-C5) célja, hogy a vezető besorolású tisztviselő képes és motivált legyen a mentorprogramokban rejlő szervezetfejlesztési – pl. jelentős fluktuációt csökkentő – lehetőségek felismerésére, a pályakezdő tisztviselők gyors és hatékony beillesztését, illetve a vezetői utánpótlás biztosítását támogató mentorprogramok eredményes végrehajtásának támogatására.
Műhelybeszélgetések valósultak meg a közigazgatásban bevezetendő tehetséggondozási rendszer ismertetésével kapcsolatban A 2023. február 1-jén és 2023. február 2-án a tehetséggondozási rendszerről ismertető műhelybeszélgetésre került sor a Miniszterelnöki Kormányiroda által szervezett tehetséggondozási programban közreműködő tehetségmentorok és tehetségmentoráltak számára. A trénerek által támogatott online workshopok célja volt, hogy a résztvevők megismerjék a tehetségmentori folyamat szakaszait, és módszertani támogatást kapjanak a mentoráltak értékeléséhez, önértékeléséhez, valamint a tehetségfejlesztési terv elkészítéséhez.
Javaslat készült a közigazgatási tehetséggondozási rendszer bevezetését biztosító jogi szabályozásra. A vállalás teljesítésére az NKE „A közigazgatási tehetséggondozási rendszerének bevezetését biztosító jogi szabályozást előkészítő munkacsoport”-ot hozott létre, amelybe saját szakértőin kívül bevonta a Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Miniszterelnöki Kormányiroda Személyügyi Központ szakértőit is.
Felkészítést kaptak a kiterjesztés keretében megvalósított tehetséggondozási programban részt vevő tehetségmentorok. A Miniszterelnöki Kormányiroda által kiválasztott tehetségmentorok képzésére „A közigazgatási tehetségmentori programban mentori feladatokat ellátók felkészítése” című közszolgálati továbbképzésen (PN-0503-1807-MS-C5) 16 óra jelenléti tréning keretében került sor 2023. január hónapban. A vállalás teljesült, 105 fő tehetségmentor kapott tanúsítványt.
A kiterjesztés keretében megvalósított tehetséggondozási programban részt vevő tisztviselők (tehetségmentoráltak) képzésére is sor került. A projekt keretében kifejlesztett, „Úton a vezetés felé I. – Tehetség és vezetés” című közszolgálati továbbképzési programot (PN-0868-2207-MS-C5) 2023. március hónapban 107 fő végezte el sikeresen, és kapott tanúsítványt. Az „Úton a vezetés felé II. – Kommunikáció és vezetés” című továbbképzési program (PN-0869-2207-MS-C5) keretében a képzésre 2023. április hónapban került sor, 104 fő végezte el sikeresen a képzést, és kapott tanúsítványt. A képzésekről népszerűsítő kisfilm is készült, mely az alábbi linken elérhető: https://youtu.be/AtkiCV4Nq7g
3. Kiválasztási célterület:
A szakterület egyik legfontosabb eredményének tekinthető, hogy a projekt keretében kidolgozott kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszer teljes egészében integrálásra került a rendvédelmi szervek hivatásos állománya számára a projekt szakértői által kidolgozott új kötelező alkalmasság-vizsgálati rendszerbe, a Kétlépcsős Integrált Alkalmasság-vizsgálati Rendszerbe (röviden: KLIR rendszer). Ennek megvalósítását szolgálja a 2020. december 16-án megjelent a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról, szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet, melynek kidolgozása szorosan épített a projekt eredményeire. A rendelet – ezzel párhuzamosan pedig a KOMP-KLIR informatikai rendszer használatának kötelezettsége – 2021. január 1-jével lépett hatályba az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre, a terrorizmust elhárító szervre, az idegenrendészeti szervre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre és a büntetés-végrehajtási szervre vonatkozóan.
Az alkalmasságvizsgálati rendszerhez kapcsolódóan a hivatásos pályára készülők, és a pályakezdők kompetencia alapú alkalmassági feltételeinek új rendszere szakmai tevékenység csoport feladata volt, az alapkompetenciák mérésére vonatkozó szakmai módszertani anyagok kidolgozásához kapcsolódóan a szakmai módszertani anyag elkészült, melynek tanulmánykötet, vizsgálati módszertan, valamint tájékoztató kiadvány formájában való nyomtatott formában történő megjelentetése 2023 második félévében fog megvalósulni. Megjegyzendő viszont, hogy a módszertan alkalmazására a 150 fő rendvédelmi alapellátó pszichológus már felkészítésre került. A módszertan gyakorlati alkalmazását jelzi, hogy 2021-ben a rendvédelmi szervek összesen 6 603 db alapkompetencia tesztet vettek fel. Ehhez a területhez kapcsolódóan a területi rendvédelmi szervek részére az új kompetencia alapú kiválasztási és alkalmasságvizsgálati eljárások alkalmazására képes számítógépes eszközök beszerzése valósult meg. Összesen 508 db laptop került kiosztásra a rendvédelmi szervek részére (ORFK: 354 db; OKF: 72 db; BV: 76 db; NVSZ: 2 db; TEK: 2 db; OIF: 2 db) 2022. harmadik negyedévében. A rendészeti szervek állományának tehetséggondozása érdekében kidolgozásra került az új Rendészeti Tehetségmenedzsment Program (röviden: RTMP). Ennek első pilotprogramja 2020-ban indult, melynek keretében 38 kiválasztott tehetség számára készült Tehetségmenedzsment terv. A program hivatalosan kétéves, a koronavírus-járvány miatt viszont három évesre nyúlt programja 2022. decemberében zárult le, melynek keretében Záró Bizottsági Meghallgatásra, valamint egy ún. Tehetségbörzére is sor került.
Az első pilot tapasztalatai alapján véglegesített módszertan mentén 2022-ben elindítottuk a II. RTMP pilotprogramot, melynek keretében 32 kiválasztott tehetség számára biztosítunk célzott és egyben specifikus fejlesztést. Ennek egyik eleme a projekt keretében kidolgozott 3 db 3 napos tehetség tréning, melyek közül az első még szeptemberben, a második pedig novemberben megtartásra került. A harmadik tréningre 2023 tavaszán került sor.
2023 májusában „Kutatással és képzéssel a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának fejlesztéséért” című rendezvény került megtartásra. A 150 fő részvételével lezajlott rendezvényre meghívást kaptak a központi és területi közigazgatás vezetői, HR szakemberei. A program keretében a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tartott tájékoztatást „Kormányzati elvárások és személyzetpolitika, vezető-kiválasztás és utánpótlás” címmel. A rendezvény egyúttal az NKE projektzáró rendezvénye is volt, amelyen a résztvevők megismerhették a projektben megvalósult kutatási, módszertani, képzési eredményeket. Az eseményről NKE sajtóhír készült, amely az alábbi linken érhető el: https://www.uni-nke.hu/hirek/2023/05/24/palyara-vonzas-palyara-illesztes-palyan-tartas-a-kozszolgalatban
2022-ben lezajlott a rendészeti Tehetségmenedzsment Program második kiválasztási eljárása. A kiválasztott tehetségek esetében kijelölésre és felkészítésre kerültek a tehetségeket támogató szakemberek, valamint végrehajtásra került a három kötelező 3 napos tehetségmenedzsment tréning, melynek eredményeként elkészültek az egyéni tehetségmenedzsment tervek, valamint elkészültek a projektzáró vizsgához szükséges egyéni produktumok is, melyekről egyénileg mindenki számot is adott (ezzel megtörtént a habitus-vizsgálatuk). Az eddigi tapasztalatok összegzése érdekében 2023. május 23-án Rendészeti Tehetség Fórumot tartottunk.
A Projektben vállalt kötelezettségéknek eleget téve 2022. novembertől – a pilot program eredményeire építve – a Miniszterelnöki Kormányiroda Kormányzati Személyügyi Központja valósította meg a tehetséggondozási programot, kiterjesztve azt a közigazgatási szervezetek körében. A Kormányzati Személyügyi Központ vállalta 100-100 fő tehetségmentor és mentorált tisztviselő kompetenciamérését. Összesen 107 mentor, és 110 mentorált vett részt a méréseken, összességében tárgy időszakban 217 db kompetenciamérés került lefolytatásra. A mentori program 2023. február 1-jén, egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen tartott programindító workshoppal vette kezdetét, és június 2-án zárult.
Mobilitás, tudásmegosztás célterület:
A személyzeti utánpótlást biztosító közszolgálati HR rendszer és tudásbázis fejlesztés keretében létrejött Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszer (KSZSZK) fő célkitűzése a korszerű, funkcióiban innovatív, felhasználóbarát informatikai közszolgálati HR rendszerek létrehozása. A megvalósítás során elkészültek az alábbi informatikai rendszerek: KÖZSZOLGÁLLÁS, TARTINFOR, ÚJ KARRIER, HR tudásbázis, és a négy rendszert egy felületen megjelenítő nyitó portál. Az ÚJ KARRIER Programban 5 db módszertan került kidolgozásra, amely beszerzés a közszolgálati munkaerő kompetenciafejlesztésén keresztül annak flexibilitását szolgálja, és hozzájárul a közszolgálaton belüli humánerőforrás egyensúlyban tartásához. Kidolgozásra került a HR tudásbázis és szakértői hálózat magját képező, a működést megalapozó 2 db módszertan, így az informatikai háttér biztosításával a szakértői hálózat felállítása megalapozottá vált. A HR tudásbázis és szakértői hálózat szolgáltatásai 2022. év vége óta elérhetőek a HR szakemberek számára. Az elégedettség és elkötelezettség mérésének a közigazgatásban több évre visszanyúló hagyományai vannak. Fejlesztő munkánk eredményeképpen a Személyügyi Központ rendelkezésére áll 1 db speciálisan a közigazgatásra szabott kérdőívet tartalmazó elkötelezettségmérő módszertan és 1 db kérdőív, amely alkalmas a hazai közszolgálati tisztviselők munkahelyi elégedettségének és szervezetük iránti elkötelezettségük felmérése, az eredmények egzakt értékelésére. A vizsgálati eredmények elemzését szintén a Mobilitás, tudásmegosztás Munkacsoport szakmai támogatásával 1 db kifejlesztett elektronikus statisztikai számoló és lekérdezési felület (ESEF) segíti. 2023. első félévében a közigazgatás területén lezajlott egy elkötelezettség- és elégedettségmérés, melyről összefoglaló jelentés készült. 2021-ben megjelent „a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról” szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet. A rendelet alapján a Közszolgálati HR rendszerek elnevezés Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerre (továbbiakban: KSZSZ Keretrendszer) módosult. A Belügyminisztérium Személyügyi Központja a bevezetéssel kapcsolatos szakmai előkészületeket végrehajtotta annak érdekében, hogy a szakrendszerek közötti átállás, illetve az új szakterületek megismertetése gördülékenyen tudjon végbemenni a közszolgálatban. Az átadás óta új felhasználói igények kerültek azonosításra, változott a jogszabályi környezet, fejlődtek az alkalmazandó IT szabványok. A korábbi években megvalósult a fiatal pályakezdők Mentori programja, valamint a vezetői utánpótlást célzó Tehetséggondozási program. 2022. május 24. óta a Miniszterelnöki Kormányiroda Kormányzati Személyügyi Központja koordinálta a feladatok végrehajtását.
4. KSZDR célterület:
A Kormányzati Személyügyi Döntés-támogató Rendszer (KSZDR) bevezetése tárgyú beavatkozási terület keretében a Projekt legnagyobb értékű a „Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer” alapfejlesztése (KÖSZI+DTK) 2020. december 1-én lezárult, az informatikai eszköz átvétele és ezzel párhuzamosan a Kormányzati Adatközpontban az éles üzembeállítása megtörtént. A rendszer közszolgálati „használatba vétele” megkezdődött, a KSZDR-hez csatlakozó szervezetek csatlakozási és adatfeltöltési kötelezettségének időbeli ütemezését a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 17. §-a határozza meg. A fejlesztés fő célja, hogy a projekt zárására rendelkezésre álljon egy olyan egységes nyilvántartó rendszer, mely alkalmas lesz a beérkező adatok feldolgozására, elemzésére, amit a kormányzat, a KSZDR adatszolgáltatásban részt vevő szervezetek és a tudományos kutatómunkát végző szakemberek egyaránt hasznosíthatnak. A fejlesztéssel párhuzamosan kialakításra került a hardverinfrastruktúra és üzemeltetési környezet. A bevezetés ütemezésével összhangban a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a fejlesztés keretében a kulcsfelhasználók felkészítésére is sor került. A KSZDR rendszerben elsőként az egészségügyi adatok integrációja történt meg 92 állami fenntartású kórház és 4 egyetemi klinikai központ csatlakozásával. A csatlakozást követően az érintett kórházak részéről rendszeresen történik adatfeltöltés és frissítés. Ezzel párhuzamosan 1 283 önkormányzati hivatal (hivatal, közös hivatal, megyei közgyűlési hivatal) kapott meghívást online konferenciára, ahol részletes tájékoztatásra került sor a rendszer bevezetésével kapcsolatosan. Ezt követően a rendszerbe történő belépéshez szükséges jogosultság igénylő adatlapok és a rendszer használatba vételét segítő útmutatók, tájékoztató és oktatási segédletek megküldésére került sor az önkormányzatok részére. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózattal rendelkező, KSZDR-hez csatlakozott önkormányzatok a KSZDR szolgáltatásainak igénybevételével teljesítik jogszabályi kötelezettségüket. A KSZDR területi kormányzati igazgatási szervek körében történő bevezetés érdekében a kormányhivatalok csatlakozása – annak technikai, edukációs és humánerőforrás feltételeinek egyidejű biztosításával – eredményesen lezajlott. Valamennyi területi kormányzati igazgatási szerv a KSZDR-en keresztül teljesíti vonatkozó jogszabályi kötelezettségét. A KSZDR továbbfejlesztéseként megvalósult a Személyügyi Támogató és Nyilvántartó Rendszer (SZTNYR) fejlesztése is, amelynek célja a közszolgálatban általánosan elterjedt, de a kor követelményeinek nem maradéktalanul megfelelő informatikai rendszerek kiváltása egy kormányzati szinten egységes, a KSZDR moduljaival kommunikálni képes, korszerű technológiai megoldásokat biztosító rendszerrel. Annak érdekében, hogy a közszolgálati szervek az elektronikus személyügyi rendszert megismerjék és az éles átállás időpontjára a HR ügyintézők megfelelő magabiztossággal kezeljék azt, kialakításra került az úgynevezett oktatási környezet is, amely azonban attól leválasztva működő rendszer: SZTNYR éles rendszerrel megegyező tartalmú felület segítségével az érintett felhasználók (szervezeti adminisztrátorok, kulcsfelhasználók) gyakorlatot szereznek a program kezelésében, valamint megismerik a munkájukat támogató információs hálót és kommunikációs csatornákat. A gyakorlási periódust megelőzően a felhasználók online és jelenléti oktatás keretein belül ismerkedtek meg a programmal, képzésük biztosítására oktatóanyagokat, oktatóvideókat, személyes, illetve online konzultációs lehetőségeket is biztosít a Belügyminisztérium. A felkészüléssel párhuzamosan zajlott a forrásrendszerek SZTNYR adatmigrációjának eredményességét biztosító adatintegrációs feladatok elvégzése, amelynek keretein belül az érintett rendvédelmi szervek közel 74 000 fő adatait vizsgálták meg és szükség esetén javították azokat. A KSZDR működésének szerves része, önálló alrendszerként az Álláshely Nyilvántartó Rendszer (ÁNYR). A Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben (Kit.) meghatározott Álláshely Nyilvántartó Rendszer KSZDR-be történő integrálásának és továbbfejlesztésének célja, hogy az álláshelyek statikus nyilvántartását egy dinamikus, a személyügyi alapnyilvántartás (SZTNYR) személyes adataival összerendelő komplex rendszer váltsa fel. Az ÁNYR kapcsolati pontjainak kialakítása a KÖSZI-vel és SZTNYR-rel, valamint az összekapcsolt rendszer tesztelése, bevezetése lezajlott, az ÁNYR modul bevezetése is megtörtént, az éles üzemben működik. A KSZDR rendszer egészét érintően, a felhasználók napi munkájának szakmai támogatására, valamint a Döntéstámogató Központ (DTK) bevezetését követően az egyedi adatszolgáltatások biztosítás céljából létrejött a KSZDR szakmacsoport részeként a KSZDR Központ. A KSZDR Központ az alkalmazás-üzemeltető közreműködésével egyedi HelpDesk szolgáltatást is biztosít, amely hivatali időben fogadja a beérkező hívásokat és e-maileket. A kifejlesztett rendszerekhez e-learning tananyagok készültek, melyek célja, hogy segítsék a felhasználókat az új rendszerek megismerésében.