TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001
2010. április 16. és 2012. november 30. között a Belügyminisztérium az Európai Szociális Alap finanszírozásával közel 2 milliárd forintból valósította meg A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása című kiemelt projektjét a Miskolci Egyetem, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a Baranya és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjaival együttműködésben. A projekt megvalósítása során olyan új eljárásrendek, szabályok, módszertanok kerültek kialakításra, amelyek egyrészt az áldozatok számára elérhető segítő szolgáltatások fejlesztését, másrészt a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedését célozták meg.
A rendszerváltást követően robbanásszerűen megnőtt a bűncselekmények száma, ami aztán az ezredforduló után lassú csökkenésnek indult. Ennek ellenére látszik, hogy az első bűnelkövetés egyre fiatalabb korban történik meg, valamint megfigyelhető, hogy nagyon magas az elkövetők visszaesésének, bűnismétlésének aránya. Így egyértelművé vált, hogy a megfelelő színvonalú közbiztonság nem alakítható ki kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos eszközrendszerével, vagyis a büntetések szigorításával, a szabadságvesztésre ítéltek számának növelésével, térfigyelő kamerák telepítésével.
A kiemelt projekt célja a társadalom perifériájára került, kirekesztődő rétegek számára a társadalmi befogadás megalapozása, tehát a gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, megelőzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése, az áldozattá válás megelőzése, valamint a bűnelkövetők társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítése.
A projekt időtartama alatt sor került több modellprojekt megvalósítására, valamint a megvalósításban részt vevő szakemberek felkészítésére, képzésére. A képzéseken olyan szakemberek vettek részt, akik az érintett három régióban a bűnmegelőzés, az áldozatsegítés, vagy a reintegráció területén dolgoznak, illetve olyan önkéntesek, akik szabadidejükben segítik ezeknek a szakterületeknek a munkáját.
A projekt során kialakítandó szolgáltatások tekintetében olyan személyek vehették igénybe a programokat, akik bűncselekmények áldozatai, pártfogó felügyelet hatálya alatt álló fiatalkorúak (14-18 év) és fiatal felnőttek (18-23 év), a büntetés-végrehajtási intézetből egy éven belül szabadultak vagy feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorúak és fiatal felnőttek, a javítóintézetből ideiglenesen vagy véglegesen elbocsátottak, a kriminálisan veszélyeztetett, gyermekvédelmi alapellátásban részesülő fiatalok, a három régió büntetés-végrehajtási intézeteiben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetésüket töltő elítéltek és az előzetes letartóztatás alatt álló személyek, vagy a közérdekű munka büntetésre ítélt bűnelkövetők, akik esetében a büntetés letöltésének helyeként az Észak-magyarországi régiót határozták meg.
A projekt keretében a közösségi bűnmegelőzés megvalósulását segítő projektelemek gyakorlati kipróbálására és a tapasztalatok alapján a fejlesztések országos bevezetését elősegítő módszertanok, protokollok/eljárási szabályok, belső szabályzók elkészítésére került sor. Ennek megfelelően, a projekt a következő alprojektekre tagozódott:
- Bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzése
- Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése
- Közösségi Foglalkoztató fejlesztése
- Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozási modelljének kialakítása.
- Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése a csoportos letöltés új módszertanának kidolgozásával.
- Programértékelő kutatások készítése
A Tett program során 120 szakember bűnmegelőzési koordinátor képesítést szerezett, valamint megvalósult egy olyan interaktív tananyag kidolgozása is, amellyel a képzésen kívül is fejleszthetik tudásukat a szakterületen dolgozók.
A projekt időtartama alatt, 2011 februárjától elindult a 06-80-225-225 számon éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonal. A diszpécserszolgálat munkatársai azonnali segítséget nyújtottak a hívó félnek: tájékoztatták őket jogaikról, a segítségnyújtás formáiról, az azonnali pénzügyi segély, a kárenyhítés, a jogi tanácsadás, az érdekérvényesítés lehetőségéről, illetve arról, hogy milyen ügyben, milyen hivatalos lépést kell tenniük. Az indulástól 2012 végéig összesen 8640 hívás érkezett a központhoz. Ezzel egy időben elkezdődött az önkéntes hálózat kiépítése is, amelynek munkáját összesen 200 fő segítette, azzal a céllal, hogy az önállóan intézkedni nem tudó áldozatoknak a diszpécser segítségével önkéntest biztosíthassanak a segítségnyújtás során. Az áldozatsegítő szolgálat munkáját 2011 áprilisától három pszichológus is támogatta, akik szükség esetén személyesen fogadták az áldozatokat, valamint terápiás csoportok segítségével oldották a felgyülemlett feszültséget.
Szintén februártól létrejött a Zöldpont Közösségi Foglalkoztató Miskolcon, a hiányzó vagy elégtelenül működő szociális készségek fejlesztéséért. Ennek célja, hogy a foglalkozásokon résztvevő fiatalokat ne csak a büntetéstől való félelem, hanem a belátás vagy a saját életük tudatosabb vezetése is visszatartsa a bűncselekmények elkövetésétől. Ezért a Zöldpont szakemberei csoportfoglalkozásokat tartottak, személyre szóló életvezetési és pszichológiai tanácsot adtak, jóvátételi programokat, korrepetálást szerveztek, és segítséget nyújtottak az álláskeresésben. Voltak, akik számára kötelező volt a részvétel a foglalkozásokon: ezt a büntetésük részeként írták elő számukra, sok fiatal azonban saját akaratából vette igénybe az intézmény által kínált lehetőségeket. A projekt zárásáig összesen 388 fiatallal foglalkoztak a miskolci szakemberek.
A projekt megvalósulása során nem csak az áldozatsegítési szolgáltatások fejlesztése volt a cél, hanem az is – figyelembe véve a büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak csaknem 50 százalékos visszaesési arányát –, hogy a szakemberek az elítéltek társadalmi visszailleszkedési esélyeit is növeljék a munkaügyi központok, megyei igazságügyi szolgálatok és büntetés-végrehajtási intézetek még szorosabb bevonásával. Ennek érdekében a Tett program egy négy szakaszból álló reintegrációs programot valósított meg. A szakemberek először tájékoztatták a fogvatartottakat, megmutatták nekik, milyen esélyeik vannak a szabadulás utáni életük megváltoztatására, majd közösen feltérképezték az elítéltek érdeklődési körét, készségeit. Ezután szakmaképzéseken vehettek részt a fogvatartottak, végül pedig a negyedik szakaszban segítséget kaptak a családi kapcsolataik helyreállításában, a hivatalos ügyek intézésében, valamint az álláskeresésben is. A programba bevont 2300 fogvatartottból mintegy 700-an kaptak tanúsítványt a tréningekről, 320 fogvatartott pedig szakmát (például szobafestő, kárpitos, térkő-burkoló, targoncavezető, számítógépes adatrögzítő) tanult.
A TEtt programban vezették be a közérdekűmunka-büntetés csoportos letöltését is, amelynek keretében 180 fő tehette jóvá munkával az elkövetett bűntettét. A szabadságvesztés mellőzésével 30 millió forintot takarítottak meg a Tett programnak köszönhetően. A foglalkoztatás eredményeként javult a közérdekű munkások munkaerő-piaci esélye is, hiszen – a tiszta erkölcsi bizonyítvány megőrzése mellett – munkatapasztalatra is szert tehettek.
A TEtt program jelenleg három szakaszból áll: az első a 185 millió forintos támogatással elinduló előkészítő, megalapozó fázis 2009 júliusában fejeződött be. Ez időszak alatt dolgozták ki a programba bevont szakemberek a képzések tananyagait, és a többi tevékenység módszertanát. A második, 2 milliárd forintból megvalósuló – fentebb részletezett – megvalósítási szakasz 2012. november 30-án zárult le, míg az utolsó, harmadik szakasz, amely országosan valósítja meg a fogvatartottak társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját, 2012. december 1-jével kezdődött el.
