ÁROP-1.1.19-2012-2012-0007
2012. október 1-je és 2013. december 31. között a Belügyminisztérium közel 126 millió forintból valósította meg az Államreform Operatív Programok keretében a „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Belügyminisztériumban” című projektjét, amelynek általános célja a jogi szabályozás hatékonyságának növelése volt, valamint a közép és hosszú távú tervezés és végrehajtás elősegítése az érintett szakterületeken. A projekt végrehajtása során a szakemberek olyan stratégiai dokumentumok létrehozására törekedtek, amelyek nem csak megvalósíthatóak, de azok megvalósítása elősegíti a modern és hatékony közigazgatás kialakítását, valamint amelyek illeszkednek a kormányzat céljaihoz.
A projekt megvalósítása során további cél volt, hogy a minisztériumi tisztviselők a gyakorlatban sajátíthassák el a stratégiai tervezésre és a hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó ismereteket.
A Projekt keretében tíz stratégiai dokumentum (négy szakpolitikai stratégia, egy szakpolitikai program, négy zöld könyv, egy intézményi munkaterv), három előzetes, valamint hat utólagos hatásvizsgálat elkészítésére került sor. A Belügyminisztérium irányításával összesen 19 stratégiai dokumentum és hatásvizsgálat készült el.
A projekt keretében elkészíteni tervezett stratégiai tervdokumentumok, valamint a hatásvizsgálatok elkészítéséhez munkacsoportok kerültek létrehozásra. A 19 munkacsoportban közel kétszáz fő vett részt. Többségük a Belügyminisztérium, vagy irányított szerveinek munkatársa, de közreműködött:
• Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium,
• Emberi Erőforrások Minisztériuma,
• Külügyminisztérium,
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem,
• Legfőbb Ügyészség, Fővárosi Főügyészség,
• Fővárosi Törvényszék,
• Országos Kriminológiai Intézet,
• Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is.
A széleskörű tudásbevonás lehetővé tette, hogy az államigazgatás, és rajta keresztül a civil szféra véleménye, érdekei és céljai a lehető legnagyobb mértékben érvényesülni tudjon a létrejövő dokumentumok kidolgozása során, valamint hogy biztosított legyen a projekt ismertsége és végrehajtása.
A hatásvizsgálatok esetében minden esetben megtörtént a jelenlegi szabályozás áttekintése, valamint a működés gyakorlati tapasztalatainak felmérése az eljáró hatóságok bevonásával, továbbá megvalósult az érintett hatóságok által készített javaslatok, esettanulmányok bekérése, majd végül összefoglalók, javaslatok készültek.
A stratégiai dokumentumok kidolgozása során a munkacsoport tagok helyzetelemzést végeztek, meghatározták a jövőbeli célokat és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, forrásokat, majd ütemterv készült. Kidolgozásra kerültek az egyes feladatokhoz, illetve a teljes projekt megvalósulását mérő indikátorok, és az értékelési (felülvizsgálati) terv.
A projektnek köszönhetően, 2013. évben olyan dokumentumok születtek, amelyek megvalósítása elősegíti a modern és eredményesebb közigazgatás kialakítását, hatékonyan segíti a Belügyminisztérium, és az egyes területeken érintett egyéb tárcák és nem kormányzati intézmények, szervezetek munkáját, illetve amelyek szervesen illeszkednek a kormányzat céljaihoz.
| A projekt során elkészült stratégiai dokumentumok rövid bemutatása: | ||
| Intézményi munkaterv | Feladat | |
| 1. | Belügyminisztérium Intézményi Munkaterve | Évenként, a következő tárgyévre vonatkozóan kötelezően elkészítendő dokumentum (38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet alapján). Tartalmazza a szervezeti célokat, amelyek programokra és végül konkrét intézkedésekre tagozódnak. Az egyes intézkedések határideje, felelőse, megvalósulásának feltételei is meghatározásra kerülnek a dokumentumban. Az Intézményi Munkaterv nyomon követése és monitoringja előírás, a Belügyminisztérium esetében negyedévenkénti felülvizsgálat, és évenkénti beszámoló készítési kötelezettség lett meghatározva. |
| Szakpolitikai stratégia | Feladat | |
| 1. | A Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020 ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégia | A Migrációs Stratégia a népmozgási folyamatok helyzetelemzését követően, azok jellemző irányainak, kiváltó okainak azonosítása alapján meghatározza a belépési, tartózkodási, integrációs, nemzetközi védelmi és visszatérési politika cselekvési nyomvonalát, a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközrendszert. A stratégia a fentiek mellett meghatározza a migráció pozitív és negatív hatásaiból adódó feladatokat, konkrét intézkedéseket a 2014-2020 közötti időszakra, lehetőséget teremtve a nemzetgazdasági, demográfiai, társadalmi előnyök kihasználására. Megjeleníti a migráció várható társadalmi, szociális és költségvetési hatásait, hangsúlyozza a méltányos elbánás biztosításának követelményét, a migráció emberi jogi vonatkozásait. Határozott választ ad a migráció illegális elemeivel összefonódó nemzet- és közbiztonsági, valamint közrendi kockázatokra, és ezzel együtt nyomatékosítja, hogy a beutazó, tartózkodni, integrálódni kívánó külföldinek el kell fogadnia, tiszteletben kell tartania az európai uniós normákat, Magyarország Alaptörvényét, jogszabályait, mindezekkel együtt a társadalmi együttélés szabályait. A stratégia konkrét intézkedéseket fogalmaz meg a következő hét évre vonatkozóan, amelyek megvalósulására pénzügyi oldalról jelentős részben a 2014-2020 közötti ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alap szolgál. A stratégia elsősorban a Belügyminisztérium és irányított szerveinek vonatkozásában jelenít meg feladatokat, azonban komplex módon más szervezeteket és pénzügyi forrásokat is bevon a megfogalmazott célok megvalósításába.„A Migrációs stratégia, és az azon alapuló, az Európa Unió által a 2013-2020 ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégia” az alábbi linken elérhető: http://www.kormany.hu/download/7/b7/01000/MMA.zip |
| 2. | Az Európai Unió által a 2014–2020 közötti európai uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó hétéves szakpolitikai stratégia | Célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió 2014-2020. közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret Biztonság és Állampolgárság című fejezetében új, különálló előirányzatot állapít meg Belső Biztonsági Alap elnevezéssel. A Belső Biztonsági Alap új, komplex, átfogó instrumentum, amely lefedi a külső határok őrizetét, a vízumpolitikát, a bűncselekmények és a terrorizmus megelőzését, illetve a velük szemben folytatott harcot szolgáló, illetve a szolidaritás elve alapján újraelosztásra kerülő uniós források körét. A stratégia a határigazgatás, a rendőri együttműködés és a válságkezelés területén kíván helyzetértékelés, illetve a jövőbeli kihívások felmérésének segítségével összhangot teremteni a Belügyminisztérium és irányított szerveinek szakmai elképzelései és az Alapból finanszírozható források tervezése, ütemezése között.„Az Európai Unió által a 2014-2020. közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó hétéves szakpolitikai stratégia” az alábbi linken elérhető: http://www.kormany.hu/download/7/47/01000/BBA%20strat%C3%A9gia.zip |
| 3. | Az Emberkereskedelem elleni irányelvhez és az Emberkereskedelem Felszámolását Célzó Európai Stratégiához kapcsolódó, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2008-2012 közötti nemzeti stratégiát felváltó 4 éves stratégiai tervdokumentum | A stratégia magába foglalja az emberkereskedelem áldozatainak segítésével, irányításával, azonosításával kapcsolatos, valamint az emberkereskedelem hatékony megelőzésével kapcsolatos feladatokat. A dokumentum kísérletet tesz az emberkereskedelem elleni küzdelemben érintett valamennyi kormányzati és nem kormányzati intézmény közötti nemzeti és nemzetközi szintű koordináció javításához szükséges lépések felvázolására. A stratégia kitér az emberkereskedelem áldozatainak fokozott védelmének kérdéskörére, illetve az elkövetők felelősségre vonásával kapcsolatos szabályozási háttér javítása érdekében további célkitűzéseket, intézkedéseket fogalmaz meg. Emellett megjelenik az emberkereskedelem áldozatainak hatékony reintegrációjának problémaköre, illetve a kormányzati szervek reintegrációs kapacitásainak javítása, fejlesztése. A stratégia egy viszonylag szűk, speciális területre korlátozódik, ezért részletes (a stratégiai dokumentumok követelményén túlmutató) intézkedési terv is kapcsolódik hozzá, amely a következő négy évre vonatkozóan részletes feladatokat fogalmaz meg az emberkereskedelem elleni küzdelemben érintett összes kormányzati szereplő számára. A stratégia különlegessége, hogy egyes intézkedései további költségvetési forrásigényként (nem Belügyminisztériumi előirányzat) jelentek meg.„Az Emberkereskedelem elleni irányelvhez és az Emberkereskedelem Felszámolását Célzó Európai Stratégiához kapcsolódó, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2008-2012 közötti nemzeti stratégiát felváltó 4 éves stratégiai tervdokumentum” az alábbi linkeken elérhető: http://emberkereskedelem.kormany.hu/koordinacios-mechanizmus |
| 4. | A belügyminiszter irányítása alatt álló nemzetbiztonsági szolgálatok (Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat) nemzetbiztonsági tevékenységére vonatkozó stratégia | A stratégia elsősorban az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenlegi, illetve várható jövőbeli feladatait elemzi, és javaslatokat tesz a szükséges fejlesztésekre. Emellett a kormányzati tájékoztatás rendszere, a szolgálatok közti feladat átfedések kiszűrése, a hatékonyabb szolgálatok közti együttműködés, valamint humán erőforrás fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben szélesebb körben, az összes titkos adatgyűjtésre jogosult szervezet esetében is javaslatokat tesz. A fentieken felül egyes, a szolgálatok alapvető szerkezetét, feladatkörét érintő kérdések felülvizsgálatát is megteszi, illetve javasolja. A stratégia elsősorban szervezeti oldalról közelíti meg a problémákat. |
| Szakpolitikai program | Feladat | |
| 1. | A közfoglalkoztatás monitoring rendszerének kidolgozásáról szóló szakpolitikai program | 2011. január 1. napjától bevezetésre került a közfoglalkoztatás új rendszere, a korábbi háromféle közfoglalkoztatási formát felváltotta az egységes közfoglalkoztatás. 2011 decemberében elfogadásra került a közfoglalkoztatás középtávú koncepciója (2012-2014), a Kormány 1507/2011. (XII. 29.) számon határozatot hozott a végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. A munkaügyi központok az aktív munkaerő-piaci eszközök, köztük a közhasznú foglalkoztatás hatékonyságát korábban is vizsgálták, de e vizsgálatok és különösen az indikátorai nem alkalmasak az új közfoglalkoztatási rendszer vizsgálatára. Emellett az alkalmazott indikátormutatók sem szolgáltatnak kellő alapot a közfoglalkoztatási programok társadalmi hasznosulásának elemzéséhez. A Koncepcióban megfogalmazott célok elérése, a közfoglalkoztatási programok eredményes megvalósítása szükségessé teszi egy komplex, a területi szemléletet is érvényesítő monitoring rendszer kidolgozását. A közfoglalkoztatás eredmény és hatásvizsgálatához olyan monitoring rendszert kell kidolgozni, amely támogatja a közfoglalkoztatás eszközrendszerének elemzését és ellenőrzését, segíti a közfoglalkoztatás helyzetének bemutatását, egyúttal nyomon követhetővé válik a közfoglalkoztatásba bevont egyén közfoglalkoztatást követő életútja (munkaerő-piaci helyzete), valamint a közfoglalkoztatásban beszerzett kis- és nagy értékű tárgyi eszközök hasznosulása. A program megvizsgálja a jelenlegi rendszer gyakorlat hiányosságait, és az újonnan jelentkező, Kormányhatározatban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges intézkedéseket, illetve informatikai fejlesztéseket ismerteti. |
| Zöldkönyv | Feladat | |
| 1. | Zöld Könyv a Szervezett Bűnözési Elleni Központ Működéséről | A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBKK) átalakítására, fejlesztésére 2010 óta több koncepció született meg, és ezek megvalósítására törvényalkotási lépéseket is tett az irányító tárca, a Belügyminisztérium, mindezek ugyanakkor a működés megújítása, a kívánt célok elérése tekintetében mindeddig nem jártak jelentős eredménnyel. A dokumentum bemutatja az SZBKK jelenlegi működését, illetve nemzetközi példák felhasználásával felvázolja a lehetséges fejlesztési irányokat a szervezet egésze, illetve egyes tevékenységei vonatkozásában. |
| 2. | Zöld könyv, a Nemzetbiztonsági Ellenőrzés új rendszere | A korábbi statikus, behatárolt időtartamon át, főszabályként 5 évente visszatérő jelleggel végrehajtandó nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszere az utóbbi időben nem volt képes lényegi funkcióját érdemben betölteni. A nemzetbiztonsági ellenőrzés Országgyűlés által törvénybe foglalt új, „folyamatos” rendszerének 2013. augusztus 1-jei hatályba lépését – egyes rendelkezéseinek feltételezett alaptörvény-ellenessége miatt – az Alkotmánybíróság felfüggesztette. Az AB utólagos normakontroll eljárás keretében megszülető döntése alapjaiban határozza meg a jogintézmény jövőbeni sorsát, mivel a vizsgált rendelkezések Alaptörvénnyel való összhangjának hiányának megállapítása esetén, a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének újraszabályozása elkerülhetetlenné válik. Ebben az esetben az ismételt kodifikáció során olyan, a szakmai érveket és a jogi követelményeket is érvényesítő koncepciót kell kialakítani, amely az ellenőrzések korábbi statikus rendszerét meghaladva, de az AB által vizsgált „folyamatos” szisztéma dinamikus jellegét el nem érve együttesen biztosíthatja az alapvető állampolgári jogok és az állam (nemzet) biztonsági érdekeik védelmét. A dokumentum az Alkotmánybíróság által vizsgált pontok elemzésén keresztül mutat be alternatívákat, milyen megoldások lehetségesek a döntést követően a Nemzetbiztonsági Ellenőrzés módosítására, kiegészítésére, szakmailag, jogilag és politikailag egyaránt elfogadhatóvá tételére. |
| 3. | Zöld könyv: modern eszközök a kapcsolattartásban | A dokumentum a készülő új Büntetés-végrehajtási törvény (Kódex) egyik alapvetése, a reintegráció kapcsán vizsgálja azon modern eszközök bevezetésének, általánossá tételének lehetőségeit a büntetés-végrehajtási intézményekben, amelyek segítségével a fogvatartottak a modern technikai eszközök felhasználásával képesek kapcsolattartásra rokonaikkal, szeretteikkel. A dokumentum hazai pilot programok, és nemzetközi példák felhasználásával elsősorban a modern eszközök alkalmazásának technikai és pénzügyi oldalát vizsgálja, de kitér az egyéb területekre is, mint a jutalmazás-büntetés kérdése, vagy az oktatás-nevelés. |
| 4. | Zöld könyv: Önfenntartó-önellátó börtönök önfinanszírozó büntetés-végrehajtás teljes körű fogvatartotti munkáltatás szerkezetátalakításának vizsgálata | A büntetés-végrehajtás önfenntartása, önfinanszírozása társadalmi igény, megvalósítása hosszútávon képzelhető el, de ehhez a teljes működési rendszerét kell átalakítani úgy szervezeti-irányítási szempontból, mint infrastrukturális adottságok tekintetében. A működtetés újragondolásának minden egyes elemét át kell hatnia a költségracionalizálás elvének (passzív mód). A célhoz a munkáltatás növelésén, teljes körűvé tételén keresztül lehet eljutni úgy, hogy a dolgozói létszám jelentős növelésével párhuzamosan erőteljesen növeljük a tevékenységek fedezettermelő képességet is (aktív mód). A fedezettermelő képesség növelését elsődlegesen a belső ellátáshoz igazodó termelés technikai színvonalának és kapacitásának növelésével, valamint új, nagy fedezettermelő tevékenységek meghonosításával lehet megvalósítani mindvégig szem előtt tartva a fogvatartotti munkáltatás teljes körűvé tételének szükségességét. Emellett a központi ellátásnál oldaláról meg kell teremteni a standardizált termékkört, valamint az éves előre tervezhetőség rendszerét, a jelenlegi sok esetben azonnali és egyedi termék megrendelésekkel szemben. A dokumentum az új készségek megvalósításának ajánlott menetrendjét is magában foglalja, célja továbbá, hogy megmutassa azon szinergiákat, amelyek az önfinanszírozás és teljes körű fogvatartotti munkáltatás kapcsán jönnek létre. A dokumentum szervezeti javaslatokat, jogszabály-módosításokat és konkrét intézkedéseket (egyes esetekben hozzá tartozó pénzügyi költség becslést) egyaránt tartalmaz. |
| A projekt során elkészült hatásvizsgálatok: | ||
| Előzetes hatásvizsgálatok | ||
| 1. | Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi módosításának előzetes hatásvizsgálata | |
| 2. | Előzetes hatásvizsgálat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvénytervezetről | |
| 3. | A kockázatelemzési és Kezelési Rendszer kialakításának vizsgálata | |
| Utólagos hatásvizsgálat | ||
| 1. | Utólagos hatásvizsgálat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény közös önkormányzati hivatalok kialakítására vonatkozó rendelkezéseinek érvényesüléséről | |
| 2. | A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok utólagos hatásvizsgálata | |
| 3. | A szabálysértési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés formájáról, módjáról és rendjéről, a szabálysértési nyilvántartó szerv által teljesített adatközlés rendjéről, valamint az egyes szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatokra tekintettel kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának eljárási rendjéről szóló 21/2012. (IV. 13.) BM rendelet utólagos hatásvizsgálata | |
| 4. | Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. tv. utólagos hatásvizsgálata | |
| 5. | A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény alapján történő szervezet-átalakítások költségvetési szempontból történő utólagos hatásvizsgálata | |
| 6. | Utólagos hatásvizsgálat, a kormányzati eseménykezelő központ (GovCERT) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat általi feladatellátásáról | |